Esszé

Ez az oldal az esszéírás közben felmerülő informatikai problémák megoldásához kíván segítséget nyújtani. Röviden felsoroljuk a formai követelményeket, megpróbáljuk tisztázni az esszéírás során használandó elemek értelmét, és megadunk néhány esszé sablont, különböző dokumentum formátumokban.

Formai követelmények

  • Oldalbeállítások: A4-es "papírméret"; tájolás: álló; margók: 25mm.
  • Betűtípus: a teljes dokumentumban egységes (például: Times New Roman (MS), Liberation Serif (LO); Computer Modern Font (LaTeX))
  • Betűméret: normál szöveg 10-12pt (a lényeg, hogy egységes); a címsorok mérete ehhez képest van megadva
  • Kiemelések: félkövér és dőlt
  • Sorköz: másfeles (LaTeX: \linespread{1.3})
  • Bekezdések behúzása: címsor után nem, a többi egységes
  • Bekezdések térköze: egységes
  • Címsorok: egyetlen szint
  • Élőfej: üres
  • Élőláb: oldalszám középen
  • Terjedelem: 15000-20000 karakter

Tartalmi követelmények

A dokumentum legfontosabb részei

Bekezdés

Célja, értelme

"A bekezdés a szövegnek olyan, több mondatból álló egysége, amely önálló gondolatot fejez ki. Ezzel bővíti a teljes szöveget.
A bekezdés tartalma egy mondatba összesűríthető. A bekezdésnek a legfontosabb mondata a tételmondat.
" (Mozaweb)

Minden hosszabb írást tagolunk, hogy érthetőbb, olvashatóbb legyen. A bekezdés ennek a tagolásnak a legalacsonyabb szintje. Felette a következők lehetnek: rész, fejezet, szakasz, alszakasz, alalszakasz.

Az esszé esetében abban állapodtunk meg, hogy csak kettős tagolás lesz: a szöveg szakaszokra bomlik (ezeknek lehet önálló alcíme), a szakaszok pedig bekezdésekre. Az esszé vázlata legalább a szakaszokat tartalmazza, ha pedig részletesebb, akkor akár bekezdésekig is lebontható.

Digitálisan

Amikor digitálisan írunk, a bekezdés egy további értelmet nyer: formázási egység. Vannak olyan formázási lehetőségek (behúzás, sorköz, térköz, igazítás), amelyek tipikusan egy-egy bekezdéshez kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy egy bekezdésen belül nem változhat a beállítás, csak különböző bekezdésekben térhet el.

Tipográfiai megjegyzések

"A bekezdés jelzésére a paragrafus szó p betűjéből alakult ki a bekezdés-jel (pilcrow, paragraph sign, alinea) ¶, míg az „elválasztó” szó (segregatur, separateur) s betűjéből a mai paragrafus-jelünk (section sign) (§).

A behúzás (paragraph indent, indentation) meghatározására sokféle iskola sokféle megoldást ajánl.

A magyar gyakorlatban gyakori, hogy egy vagy két n (négyzet) nagyságú, azaz egy- vagy kétszerese az épp használt betűméretnek (pontban kifejezve). 

Az a szöveg is helyes, ahol egyáltalán nincs behúzás, de akkor ennek következetesnek és indokolhatónak kell lennie. Ilyenkor az új bekezdést a bekezdések közötti térköz jelölheti egyértelműen.

A szövegek első bekezdésénél nem szükséges behúzást alkalmazni (tompa kezdés), hisz a behúzás azt jelzi, hogy új bekezdés kezdődik, s ez egyértelmű az első bekezdés esetén. Tehát az első bekezdés behúzás nélküli. Bizonyos iskolák (pl. a francia vagy a hagyományos magyar) szerint azonban az első bekezdést is behúzással kezdjük. Ez a megoldás tudományos szövegekben ma is gyakori. Megint mások szerint behúzás nélkül kell kezdeni az első bekezdést, ha fölötte a cím középre zárt volt. Ha nem, akkor behúzással kezdődik az első bekezdés is. 

A bekezdések közötti üres sor (extra line space) növeli a szöveg áttekinthetőségét, de nyomtatásban inkább nagyobb gondolati egységek elválasztására használjuk, ne behúzás helyett. Az üres sor gyakran használt levelezésben. Ha üres sort akarunk használni a bekezdések elkülönítésére, azt a bekezdés térközbeállításánál határozzuk meg, ne egyszerű enterrel érjük el.

Párbeszédeknél minden sort (az elsőt is) behúzással kezdjük.

A behúzás mértékének az egész kiadványban azonosnak kell lennie, betűmérettől függetlenül, azaz az apró betűs részekre is a normál betűs szövegre vonatkozó behúzást kell alkalmazni.

A bekezdés utolsó sora - a kimenet - hosszabb legyen, mint a behúzás, és ha lehet, ne menjen ki a sor végéig.
" (Írás számítógéppel)

Bekezdés és behúzás (indent) megvalósítása

  • LaTeX: Két enter.
    Behúzás: automatikus, címsor után nincs. 
    Behúzás megakadályozása: \noindent
    Bekezdések közötti térköz: a teljes dokumentumra \parskip 8pt; egy helyen: \smallskip, \medskip, \bigskip
    Címsor utáni első bekezdés behúzásának kikényszerítése: \usepackage{indentfirst}

  • Google drive: Egy enter.
    Behúzás és térköz: Formázás > Bekezdésstílusok és Formázás > Sorköz > Egyéni Térköz

  • Libre Office WriterEgy enter. 
    Behúzás és térköz: bekezdés formátum. Stílusok használata ajánlott.

  • MS Office WordEgy enter. 
    Behúzás és térköz: bekezdés formátum. Stílusok használata ajánlott.
A bekezdés végétől meg kell különböztetnünk a sortörést. Ez úgy kezd új sort, hogy ugyanabban a bekezdésben maradunk. LaTeX-ben \\, a többi rendszerben SHIFT+ENTER. 

A legtöbb nyelven, és a modern tipográfiában az a szokás, hogy a címsor utáni első bekezdés nincs beljebb húzva.
http://tex.stackexchange.com/questions/208004/disable-indentation-within-a-section
A második példa azt mutatja, hogy az első sorok beljebb kezdése helyett használható térköz is a bekezdések között.

Címsor

Célja, értelme

A címsor segít a hosszabb szöveg tagolásában, utal az adott szövegrész tartalmára, főbb gondolatára.

Digitálisan

A címsorok egységes stílusok alapján formázhatók, továbbá az automatikus tartalomjegyzék generálásakor a legtöbb szoftver a címsorokat gyűjti ki a hosszabb szövegből.

Tipográfiai megjegyzések

Lehet számozott, vagy számozatlan. Mérete általában a szöveg alapértelmezett méretéhez viszonyítva, relatív értékkel van megadva.

Megvalósítás

  • LaTeX
    \part, \chapter, \section, \subsection, \subsubsection
    \part*, \chapter*, \section*, \subsection*, \subsubsection*

  • Google Drive
    Stílusok: cím, alcím, címsor 1, címsor 2, címsor 3, címsor 4 

  • Libre Office Write
    Stílusok: cím, alcím, címsor 1, címsor 2, ..., címsor 10

  • MS Office Word
    Stílusok: cím, alcím, címsor 1, címsor 2, ..., címsor 10

Oldal

A legfontosabb beállítások: "papírméret" (például A4 vagy 21cm x 27 cm), tájolás (álló vagy fekvő), margók. (Bal, jobb, alsó, felső.)

Megvalósítás

  • LaTeX
    A fejlécben, különböző beállításokkal. Egy jól használható csomag a geometry, azzal így kell csinálni:
    \usepackage{geometry}
    \geometry{ a4paper, total={210mm,297mm}, left=25mm, right=25mm, top=25mm, bottom=25mm}
  • Google Drive
    Fájl > Oldalbeállítás...

  • Libre Office Write
    Formátum > Oldal > Oldal...

  • MS Office Word
    Oldalbeállítás

Élőfej és élőláb

Lábjegyzet

Célja, értelme

Lábjegyzetet használunk, ha a szöveg egy részéhez olyan kiegészítő információt akarunk megadni, ami nem tartozik az esszé fő gondolatmenetéhez, első olvasásra akár ki is hagyható. Elterjedt az a stílus is, hogy az irodalomjegyzék hivatkozásokat a hivatkozás helyén, lábjegyzetben adják meg.

Digitálisan

A lábjegyzetre a szövegben egy kis (általában felső indexben található) sorszám vagy szimbólum utal. A jel oldalán, a szedési tükör alján egy rövid vízszintes vonal alatt sorakoznak a lábjegyzetek. Mindegyiket megelőzi a szövegben is megjelenő megfelelő sorszám vagy szimbólum. Ha szöveget digitálisan olvassuk, akkor a legtöbb szoftver támogatja, hogy a lábjegyzet szimbólumra kattintva a megjelenítő rögtön a lábjegyzet helyéhez ugorjon.

Megvalósítása

  • LaTeX
    A hivatkozás helyén \footnote{A lábjegyzet szövege...}. Ha használjuk a \usepackage[hidelinks]{hyperref} csomagot, akkor a lábjegyzet szimbólumokra (és a tartalomjegyzék soraira) kattintva a megfelelő helyre ugrik a PDF olvasó.

  • Google Drive
    Beszúrás > Lábjegyzet

  • Libre Office Writer
    Beszúrás > Lábjegyzetek és végjegyzetek

  • MSO Word

Irodalomjegyzék és irodalmi hivatkozás

Célja, értelme

Az esszé megírásánál felhasznált forrásokra a dokumentum megfelelő részén hivatkozni kell. A hivatkozott forrás adatai vagy lábjegyzetben, a hivatkozás oldalán, vagy egy jegyzékben, általában a dokumentum végén találhatók. Nagyobb irodalomjegyzék kezeléséhez érdemes valamilyen irodalomjegyzék adatbázist használni.

Digitálisan

Ha szoftverünk támogatja az irodalmi hivatkozások kezelését, akkor ad valamilyen eszközt a források kódolására. Ez azt jelenti, minden irodalomjegyzék bejegyzéshez hozzárendelünk egy kulcsot, ami a szövegben nem jelenik meg, de mi azzal hivatkozunk a forrásra. Ezzel a módszerrel nem okoz gondot, ha a munka során jelentősen megnő irodalomjegyzékünk, mert a kulcs segítségével aktuálisak maradnak a hivatkozások akkor is, ha a források sorszáma a jegyzékben megváltozik.

Megvalósítás

  • Latex (egyszerű módszer)
    Jegyzék:
    \begin{thebibliography}{szélesség}
    \bibitem{kulcs1} hivatkozás adatai 
    \bibitem{kulcs2} hivatkozás adatai 
    ...
    \end{thebibliography}

    Hivatkozás:
    \cite{kulcs} vagy \cite{kulcs1, kulcs2, ...}

  • Google Drive 
    Csak az online hivatkozások kezeléséhez ad külön eszközt:
    szó kijelölése;
    Eszközök > Kutatás;
    végül a megfelelő találatnál: Idézés

  • Libre Office Writer
    Jegyzék
    létrehozás: adatbázisban vagy dokumentumban: Eszközök > Irodalomjegyzék-adatbázis
    beszúrás: Beszúrás > Jegyzékek > Jegyzékek... > Irofalomjegyzék

    Hivatkozás: Beszúrás > Jegyzékek > Irodalom-jegyzék bejegyzés

  • MSO Word


Esszé sablonok

Idézőjel

A magyar helyesírás szerint a nyitó idézőjel alul 99, a záró pedig felül 99 alakú. 

Megvalósítás

  • LaTeX-ben így kell magyar idézőjelet írni: ,,magyar idézőjel \LaTeX-ben, helyesen''. Tehát két darab vessző a nyitó, és két darab szimpla aposztróf a csukó idézőjel kódja.
  • GD,LO,MSOA grafikus programok a bekezdés nyelvétől függően automatikusan lecserélik a SHIFT+2 billentyűkombinációval gépelt idézőjelet a nyelvi megfelelőre. Azt is felismerik, hogy a nyitó vagy a csukó idézőjelről van-e szó.

Nem törhető szóköz

Nem törhető szóközre akkor lehet szükségünk, ha el akarjuk kerülni, hogy az automatikus szövegtördelés új sorba tördeljen valamit, ami logikailag erősen kötődik az előtte lévő, tőle szóközzel elválasztott szótól. Például egy fizikai szövegben: (...) a test tömege 24 kg (...) nem lenne szerencsés, ha a 24 és a kg külön sorba kerülne.

Megvalósítás

  • LaTeX: 24~kg 
  • Google Drive Doc: beszúrás > speciális karakterek > formázás és térköz > térköz >NO BREAK SPACE U+00A0
  • Libre Office Writer: CTRL+SHIFT+SPACE
  • MS Office WordCTRL+SHIFT+SPACE

Mínuszjel, kötőjel, gondolatjel