A magyar szakirodalomban nem terjedt el egységes szóhasználat, ezért van némi bizonytalanság a
szövegszerkesztő kifejezés jelentését illetően. Megpróbáljuk osztályozni a dokumentumok készítésére használható szoftvereket, és megadjuk az ajánlott elnevezéseket.
Szövegszerkesztő (TEXT EDITOR)
Cél:
Programok forráskódjának elkészítése, operációs rendszerek
konfigurációs állományainak szerkesztése, egyszerű honlapok készítése,
formázatlan szövegek szerkesztése.
Jellemző funkciók:
Karakterláncok keresése, kivágás, másolás, beillesztés. Néha: szintaxis kiemelés, sorszámozás, makrók.
Jellemző formátum:
Karakterek kódjának sorozata. (Ezt
hagyományosan ASCII fájlnak hívjuk, bár ma már nem az ASCII a
karakterkódolás.) Amiben a formátumok különbözhetnek: a karakterkódolás
és a sorvége jelölése.
Példák:
VI, JOE, NOTEPAD, PSPAD, GEDIT, EMACS, jegyzettömb
Dokumentumszerkesztő (WORD PROCESSOR)
Cél:
Formázott szövegek létrehozása, grafikai lehetőségek, oldal elrendezés.
Jellemző funkciók:
Tipográfiai eszközök (betű, bekezdés oldal
formátum), listák, generált elemek (tartalomjegyzék, mezők), stílusok,
képek és táblázatok, élőfej és élőláb, hasábok és tabulálás.
Jellemző formátum:
A formai elemek valamilyen nyílt (például ODF/ODT) vagy zárt (például DOC) leírónyelven definiáltak.
Példák: Open/Libre Office Writer, MS Word, AppleWorks
Kiadványszerkesztő (DESKTOP PUBLISHING PROGRAM)
Cél:
Reklám és kampánykiadványok, szóróanyagok készítése, folyóiratok szerkesztése.
Jellemző funkciók:
Oldalterv vektorgrafikai elemekkel adott, a szöveg a grafikai elemekbe tördelhető.
Jellemző formátum:
Saját formátumok.
Példák:
SCRIBUS, Adobe InDesign