Hálózatok‎ > ‎

Internet történet - Farkas Bálint jegyzete


A világháló, angolul World Wide Web, hiperlinkekkel összekötött dokumentumhalmaz. A fent látható ábra "fonala" a hiperlink, amellyel hivatkozni lehet más hiperlinkekre, vagy dokumentumokra. Ez utóbbiak alkotják a háló csomópontjait. Alapjait Tim Berners-Lee fektette le. Eleinte csak katonai majd később kutatási és oktatási célokra is alkalmazták. Mára már sokak számára mindennapos a használata, a világhálóra csatlakozó gépek száma pedig havonta 10-15%-kal nő.

A mai Internet őse az USA-ban, Eisenhower elnökségének idején jött létre. Az amerikai hadsereg egy akkoriban nagyon is lehetséges (atom)támadás esetén is működő számítógéprendszert akart létrehozni, mely egyes részeinek megsemmisülése esetén is működőképes maradhatott. A Szputnyik 1 fellövése után létrejött Defence Advanced Research Project Agency (DARPA), amely állami finanszírozással kidolgozta az NCP protokollt, a mai TCP/IP protokoll ősét. Ez egy több központú, ún. csomagkapcsolt hálózatként működött. (Az adatokat kisebb csomagokban továbbítja.) Ez a hadsereg által használt hálózat 1969-ben kezdte meg működését ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) néven. Bár még sok javításra szorult, mégis alkalmazni kezdték egyes egyetemeken vagy akár egyes kutatásoknál is. 1972-ben megíródott az első elektronikus levelezőprogram, 1974-ben pedig már használták az Internet elnevezést is. Valójában az Internet a katonai hálózat leválasztásával (MILNET - Military Network) 1983-ban jött létre. 1988-ban megírták az első vírust (worm). 1985-86 között a National Science Foundation új, modern hálózatot hozott létre (NSFNET), amelyet egyesítettek az ARPANET-tel. Ez utóbbi 1989-re teljesen elavult, és még ebben az évben meg is szüntették, helyét mára azonban rengeteg új, különálló hálózat vette át, és már a TCP/IP protokoll alapján működtek, melyet Vint Cerf és Bob Kahn dolgoztak ki. Ezek ma az NSFNET-tel együtt úgynevezett "gerinchálózatokat" alkotnak. Mára már ilyen hálózatokat kiépítő üzleti vállalkozások tömkelege létezik.

Nincsen egységes Internet-központ, az egyetlen "üzemeltető" az ISOC - Internet Society, amely önkéntesekből toborzódik. Célja a fejlesztés, szabványosítás, összehangolás. ISOC által felkért szakmai tekintélyeket az Internet Architecture Board (IAB) tömöríti.

Az világháló a '90-es évek elejére már messze túlhaladta a katonai célokat. Általánossá vált az oktatásban, kutatásban és intézmények, hivatalok, cégek alkalmazták. 1992-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau a CERN (részecskefizikai kutatóközpont) két munkatársa megalkotta a WWW-t (World Wide Web), és az egyszerű kívülálló, laikus számára is elérhetővé tette. Ezzel nyerte el az Internet mai, végleges formáját. Napjainkban felhasználási köre szinte korlátlan: hírszerzés, tájékozódás, kommunikáció, szórakozás, stb.

Három szabvány

  • Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi "címmel" hivatkozhatunk az Interneten a különböző információkra (lapok, képek, letölthető fájlok,...);
  • Hyper Text Transfer Protocol (HTTP), A hiperszöveg átviteli protokol, megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló;
  • Hyper Text Markup Language (HTML), Hiperszöveg leíró nyelv, az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik. (Berners-Lee jelenleg a World Wide Web Consortiumnál dolgozik, amely ezeket a szabványokat fejleszti és karbantartja, valamint továbbiakat is, melyekkel a számítógépek hatékonyan tudnak információkat tárolni és küldeni.)

Magyar vonatkozások

A magyar hálózatok létrejötte sokáig váratott magára. COCOM listás ország voltunk, azaz a nyugati hatalmak meggátolták bizonyos új technikai fejlesztések behozatalát a korabeli szocialista országokba, így Magyarországra is. Az áttörés 1990-ben volt, amikor Giese Piroska és Telbisz Ferenc vezetésével létrejött egy a CERN és az MTA között működő hálózat. 1991 januárjában Magyarország IP címet kérvényezett Washingtonból, a MATÁV-tól pedig vonalat bérelt. Az üzembeállítás egyetlen, és utolsó akadálya a nyelvi nehézségek voltak, de végül ez a probléma is megoldódott. 1993-ban a világháló szabad hozzáférésének bejelentése után elindult az első magyarországi WWW-szerver, a www.fsz.bme.hu.


Comments