Szerkezet
A témakörök előtt lévő számok Az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a
vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik.
Azaz:
1.1 A kommunikáció
1.2 Információ és társadalom
2.1 Jelátalakítás és kódolás
2.2 A számítógép felépítése
3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai
7.1 Kommunikáció az interneten
9.1 Könyvtárak
9.2 Dokumentumtípusok
9.3 Tájékoztató eszközök
A vizsgaleírás szerint e témaköröket kell szóban számon kérni, a többi
elsajátításának ellenőrzése a gyakorlati vizsgán történik.
Témakörök
1.1. A kommunikáció
A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő.
Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a
modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül.
A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle
kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az
információ továbbításában.
A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a
kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei.
A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.
Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága
és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése,
szabadidő).
A magyar közhasznú információs források például könyvtári
adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos
információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források
közül több ismerete, használata. Az információ
megszerzése keresőszerverek segítségével.
1.2. Információ és társadalom
Az adat és az információ fogalma.
Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az
elektronikus eszközök, a
számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai
és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika
történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása
és fejlődése.
Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az
egészséges
számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi
hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök
használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk
hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem.
A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői.
A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a
hálózati munka során.
Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja,
felismerése,
kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás
legális és illegális
formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat)
védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt
veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen.
Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az
információ tárolásában.
A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes
tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek
alapján vírustámadásra lehet
gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok
fajtái, kifejtett
hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány
„hírhedt” vírus
kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák
a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós
adatbázis.)
Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a
védelem okai.
Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt
marketing,
elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői
jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói
szerződés (licencelési
módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb
szoftverváltozatok jellemzői.
A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem).
2.1 Jelátalakítás és kódolás
Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg
és digitális jel
különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A
mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága –
minőségi problémák, korlátok.
Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága.
A digitalizálás eszközei.
Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt
mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége
az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői
(ASCII, UNICODE).
A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A
színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység.
A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői.
2.2 A számítógép felépítése
A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek
fejődésére. A
Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata.
A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek.
A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása.
Az egyes részek funkciói.
Központi feldolgozóegység, jellemző értékek.
Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük.
Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők.
A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság
használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása
és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet.
A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek
működési elve.
A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia,
képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási
terület szempontjából.
A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A
nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a
nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a
felhasználási területük szempontjából. A ma
jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses
elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok
tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése,
működése közben fellépő fizikai problémák,
ezek megelőzése, javítási lehetőségei.
A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM,
CDR, CDRW és DVD lemezek).
A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása,
tárolása).
A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép
üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés
feltételei.
A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása
kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A
hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati
közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők).
A matematikai logika szerepe az informatikában. A logikai alapműveletek
és azok alkalmazása különböző feladatok megoldása során. Igazságtáblák
(ÉS, VAGY, NEM,
Kizáró VAGY). Logikai kifejezések kiértékelése, egyenértékűsége,
tagadása.
3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer
működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok
rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából
következő jellemző működési területek
(memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a
perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az
operációs rendszer telepítése.
Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép
kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás
során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei,
ezek elhárítási módja.
Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása.
A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései.
Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek.
A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének
ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.).
A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A
könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás.
Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei,
rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt
tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai
tárolásának szervezése. Az elérési útvonal
megadásának formái.
Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás,
áthelyezés, törlés,
mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek
fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek
(helyettesítő karakterek használata).
A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek
szerepe, néhány
példa használatukra.
A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága.
A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és
veszteségmentes).
A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői.
Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a
könyvtárak tömörítésének
és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt,
védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése
létező tömörített állományhoz.
Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás,
vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok
létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram
bemutatása.
Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában.
A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem
gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező).
A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver
operációs
rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai
felépítése (a
szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz
kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások
elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók
azonosítása, jogosultságok kezelése.
7.1 Kommunikáció az interneten
Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes
szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák
interneten keresztül igénybe vehető
szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem).
Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók
azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi
jellemzője. Egy levelezőprogram
használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások
ismerete. A
levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés,
törlés, mentés,
nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése.
Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok
kezelése az
elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése).
A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása,
csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési
lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer
daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a
problémák kezelése.
Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás
jellemzői, problémái.
Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A
fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának
ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus
hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése.
Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram
használatával
kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím
szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott
oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A
weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba
kezelésének lehetőségei.
A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és
veszélyei
(beépülők).
Információ keresése az interneten.
A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta
keresési
módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és
kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre.
Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési
feltételek szűkítése,
speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési
feladatok megoldása.
A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.
9.1 Könyvtárak
A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar
könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei:
a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása
szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes
Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.
A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése.
A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos
szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma.
A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer.
A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A
közművelődési és
iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak
ismertetése.
Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális
intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben
betöltött szerepének vázolása.
A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi
Könyvtár
szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid
történetének
ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak
rendszere.
Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak
sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János
Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése.
Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és több-
lépcsős keresés.
9.2 Dokumentumtípusok
Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete,
amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás,
hieroglifák, papirusztekercsek,
pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma.
A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése.
A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári
rendszerben. Az
ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati
értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a
közvetlen ismeretszerzés
alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek
tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki
kiadványok jellegzetességeinek és
típusainak bemutatása.
A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk
adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD,
fénykép, hologram,
mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez,
CD,
DVD).
A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben.
9.3 Tájékoztató eszközök
A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia
típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A
retrospektív és a kurrens
bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A
bibliográfiai
leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok
esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb
dokumentumok ajánlásai).
A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula
és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb
katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében.
A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok
felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.:
SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA).